Villámdetektor

A villámlás?

Miért villámlik?

Zivatarfelhő úgy keletkezik hogy, a felemelkedő és leszálló levegő szétválasztja a pozitív és negatív töltéseket. A víz és a jégrészecskék is hatással vannak az elektromos töltések szétválasztására. A felhőben szétvált pozitív és negatív töltések állapota nem stabil.A visszarendeződés a zivatarfelhőben és környékén villámlás formában (villamos kisülés) történtik. A másik része pedig ott, ahol szép az idő (a zivatar "mellett"). Ezt "szépidő áramnak" hívják, fontos biológiai jelentősége van, de ebből az emberi érzékszervek nem tapasztalnak semmit.
A legtöbb villám a felhőn belül, vagy a felhő és a föld között jelenik meg, illetve van egy harmadik formája, a felhő és a ionoszféra közötti villámcsapások, de ezeket többnyire csak a világűrből és magasabb hegyekből lehet látni. Az átlag villám fénye egy 100 W-os izzó több, mint 3 hónap alatt felhasznált energiájával azonos. De ez a szám csak akkor igaz, ha összeadogatjuk az amperszámokat. Lehet, hogy nagynak tűnik az átlagos villám 75000 A-es árama, de ez a másodperc milliomod részéig tart, és így nagyon kicsi energiát képvisel.

Magyarországon a legtöbb zivatar, és így a legtöbb villámcsapás június hónapban keletkezik, az egész éves mennyiség 30%-a. A helyi időjárási adottságok miatt a legtöbb zivatar délután alakul ki.

Fontos megjegyezni, hogy zivatar nem csak közeledhet, hanem felettünk is létrejöhet. Ha nem jön felhő, és egyszer csak beborul felettünk, meleg nyári napon párás időben erre érdemes odafigyelni. Kb. fél óra alatt keletkezik zivatar ilyen körülmények között. Az időjárás előrejelzésben ezt külön ki szokták emelni, érdemes figyelembe venni kiránduláson.

Közeledő zivtarra is oda kell figyelni. 5km-nél közelebbi zivatarból oldal irányba is történhet villámcsapás. Ezt nevezik "derült égből villámpcsapás"-nak. Ezért érdemes már ekkor fedezéket keresni. Hogyan állapíthatjuk meg, hogy milyen messze van a zivatar, vagy inkább: az adott villámcsapás tőlünk milyen messze volt? A fényebesség és a hangsebesség között a különbség nagyon nagy. Így a villanás, és a hozzánk elérkező dörgés közti időből kiszámolhatjuk, hogy milyen messze történt. A hangsebességet a föld felszínén átlagosan 330m/s-nak tekinthetjük, azaz 3másodperc alatt tesz a hang 1km-t. Így nincs más hátra, mint a villanás és dörgés közti időt megmérni, és a másodperceket elosztani 3-mal. Természetesen a számolgatás helyett - és ráadásul a hang csillapodása miatt - igazán csak közeli zivatar dörgését vesszük észre, érdemes kirándulásra, szabad terepre villámdetektort magunkkal vinni, hogy egy közeledő zivatart kellő időben észlelhessünk.

A levegő a villámcsapás közelében melegebb, mint a Nap felszínén. A hirtelen meleg és hideg fénycsatornát hoz létre, e gátló hullám a dörgést okozza. Esélyed a villámcsapásra feltehetőleg 1: 600 000, de még ez is csökken, ha betartod a biztonsági szabályokat. A legtöbb villámcsapás okozta halál és sérülés a szabadban történik és nyáron.A villámcsapást az emberek 10%-a azonnal, segítség nélkül túléli....és szinte mindenki, akit helyben újraélesztenek. A villámcsapás hasonlóan a defibrillátorhoz, ha élő szívet talál el, azt megállíthatja. Ha álló szívet ér, azt pedig elindítja. A villám talppontján (ahol az embert eléri) természetesen felületi égési nyomokat hagy. Az esetek nagy részében egyéb kárt nem okoz az emberi testben. - Ez persze nem jelenti azt, hogy felelőtlenül kell a villámcsapás alá állni, mivel a 10% túlélési esély elég kicsi. :-)

Fontos, hogy figyelj mikor hallod a dörgést. A mennydörgéssel járó zivatar előfordul mindenhol és mindegyikben létezik villámlás. A villámlás megütheti az embert, belevághat épületekbe és ez nagyon veszélyes. A zivatar kisebb területeken hat, összehasonlítva a hurrikánokkal és téli viharokkal. Egy jellegzetes zivatar átmérője 20-25 km és kb. 30 percig tart. Majdnem 1800 zivatar tombol a Földön ebben a pillanatban is. Kicsi mérete ellenére minden zivatar veszélyes. Mindegyik villámot produkál, amely évente több embert öl meg, mint a tornádók. A kiadós eső árvizet okozhat. Az erős szél, a jégeső és a tornádók a zivatarral függnek össze. Felbecsülheted azt a távolságot, ahol a vihar van, mégpedig úgy, hogy megszámolod, hogy hány másodperc telik el a mennydörgés és a villám felvillanása között. Oszd el a másodpercek számát öttel és megkapod a távolságot mérföldben kifejezve. A villámot előbb látod, mert mert a fény gyorsabban terjed, mint a hang. (Keress először menedéket, még mielőtt a másodperceket számolod!)
A villám "RÖVIDLÁTÓ"! Ne tévesszen meg senkit, hogy milyen környezetben van, ne legyen hamis biztonságérzete. A villámcsapás 20méteres sugaró körön belül történik. Azaz ami 20 méternél távolabb van tőlünk, az semmiféle védelmet nem nyúlj számunkra villámcsapás ellen. Akkor sem, ha egy 100 emeletes felhőkarcoló áll mellettünk 30 méterre.

A viharhoz három dologra van szükség:
- nedvességre,
- felhőképződéshez az esőhöz.
- levegőmozgásra: meleg levegőre, amely gyorsan felfelé áramlik.
- felemelkedésre: a tenger felöl érkező szelekre, hegyekre, amelyek képesek a levegőt felszállásra kényszeríteni, és segítenek a zivatar létrehozásában.

Következmények.

Sok tűzesetet okoz a villámcsapás, az USA nyugati részén, és Alaszkában. Az elmúlt 10 évben több , mint 1500 tűzeset kezdődött villámcsapással.

Magyarországon jobb a helyzet. Villámcsapás következtében természetesen tűz is keletkezhet, egy kiszáradt fa, vagy száraz tarló kigyulladhat. De ugyanúgy tüzet okozhat egy szabálytalanul tervezett vagy épített villámhárító is! Ebből Magyarországon is rendkívül sok van. Több esetben a villámhárító hiánya kisebb kárt okozna, mint egy rosszul megépített. Természetesen nem kell megijedni, a többsége a villámhárítóknak teljesen szabályos.

A zivatarok legtöbbje a tavaszi és nyári hónapokban, délután vagy az esti órákban keletkezik, de megjelenhetnek az év során bármikor. Gyakran késő délután és északra tűnik fel a síkterületeken. A mennydörgés és villámlás néha hóviharral párosul. Ez a hózivatar.

Hogyan védekezzünk a villámcsapás ellen?

Zivatarban, illetve közeledő zivatartban lehetőség szerint kerüljük a nyílt területen való tartózkodást. Lehetőség szerint tartózkodjunk zárt helyen (épületben), de a legjobb menedék az autó, busz, vonat, vagy bármilyen más dolog, ami fémből van. Mivel Faraday-kalicka-ként működnek ezek az eszközök, azaz a villámcsapás a külső
felületén megy végbe, a benn tartózkodók teljes védelmet élveznek. (szintén sok videó van a youtube-n autóba csapó villámról, a felvételeket az adott autó utasai készítették minden esetben, az autó folyamatosan haladt tovább, semmi érdekes nem történt a villanás és hanghatásán kívül) Ha nincs ilyenre lehetőségünk, akkor a következő javasolt: síkságon, ahol fa sincs, ott zárt lábbal guggoljunk le. Ha van nálunk fémtárgy, mint motor, bicikli, szerszámok, stb, azt tőlünk 6 méterre vigyük el, és rakjunk belőle kupacot. Ez legalább abból az irányból jelent némi védelmet. A zárt láb nagyon fontos, mert egy közeli villámcsapás terpeszállásban nagyon kellemetlen lehet számunkra, mivel az ún. "lépésfeszültség" áldozatai lehetünk, azaz a földön a villámcsapás miatt feszültség keletkezik, és ez a villámcsapás pontjától távolodva csökken. Így a két lábunk között feszültség keletkezhet. Ezért van az, hogy ha 4 lábú állatok (tehenek, lovak, stb.) közelében villámcsapás történik, sokszor az
egész csorda elpusztul, mert az 1-2 méteres "lábtávolságuk" már akkora feszültségkülönbséget kap a földből, hogy az állatok azonnali pusztulását okozza. Mit tehetünk erdőben? Keressünk gyorsan olyan helyet, ahol a fáktól kb. 6 méterre vagyunk. A fák tövábe vigyük be az előbb említett fémtárgyainkat, majd 6 méterre a fáktól zárt lábakkal guggoljunk le. Ez a legbiztonságosabb lehetőség átvészelni a vihart. Természetesen érdemes odafigyelni, hogy nehogy rándőljön egy korhadt fa, vagy egy instabil vastag ág. Vízben, vízparton: a vizet, és annak közvetlen környezetét azonnal el kell hagyni. Védekezési lehetőség

Gyerekeknek:
Nagyon fontos, hogy felkészüljünk mind az épülettűzre, mind a vad tüzekre. Az épülettüzek nagyon veszélyesek. Minden évben kb. 5000 ember hal meg lakástűzben. Kérj tanácsot a felnőttektől. Ne feledd, hogy maradj a földön, ahol a füst ritkább, illetve kevesebb közben haladj a kijárat felé! Ne bújj el a tűz eset alatt a házban, mindig kifelé menj és egyszer csak kint leszel. Maradj kint! Ne menj vissza egy játékért, vagy más tárgyért, és mondd meg egy felnőttnek, ha valaki mögötted bent maradt az égő házban. Ellenőrizd azt is, hogy a családodnak van-e tűzoltó készüléke. A családodnak kell, hogy legyen tűzvédelmi terve, hogy hogyan meneküljön ki a házból, ha tűz van.

A futótüzek is veszélyesek az emberre, akik az erdőben, prériken, vagy erdős területen laknak. Ezek a tüzek néha villámlás következtében vagy véletlenül keletkeznek. Nagyon gyorsan terjednek és több hektárnyi területet égetnek fel. Ha erdőtűzbe kerülsz és a családodnak azt mondják, hogy el kell hagyni az otthonodat, menjetek azonnal. Ne feledd kedvenc állatodat magaddal vinni... :o)